Utoljára módosítva: 2009.04.07. 17:06:27

 

 

Új magyar nyelvjárási atlasz (ÚMNyA.)

 

 

 

Témavezető: Kiss Jenő

Közreműködők: Balogh Lajos, Fodor János, Juhász Dezső, H. Tóth Tibor, Schultz Judit

Intézményi partnerek: nem szerződésben rögzített formában mindazon kárpát-medencei egyetemek és főiskolák magyar nyelvészeti tanszékeivel, illetve e tanszékek dialektológusaival kapcsolatban van a kutatócsoport, amelyeken aktív nyelvjáráskutató magyar nyelvész dolgozik (Szombathelytől Nyitrán keresztül Kolozsvárig)

Kutatás típusa: akadémiai kutatócsoporti

Kutatást támogató pályázat (pályázat típusa, futamideje): akadémiai kutatócsoporti pályázat: 2007–2010

Link: http://umnya.elte.hu

 

 

A kutatás célja egy korábbi nagy tudományos vállalkozásnak, A magyar nyelvjárások atlasza (1949–1964) munkálatainak erősen redukált és részben módosított, korszerűsített formában való elvégzése. A Kárpát-medence magyarok (is) lakta régióiban átfogó, ritka kutatópont-hálózatú, szociolingvisztikai szempontokat is érvényesítő követéses vizsgálatról van szó. A kutatás empirikus részének előkészítése a következőket foglalja magában: a kutatópontok kiválasztása, a kérdőfüzet összeállítása, az újabb magyar nyelvatlaszok anyagának az átvizsgálása, a nagyatlasz bizonyos kérdésein alapuló követéses magyar dialektológiai elemzések, illetőleg vonatkozó külföldi kutatások tanulságainak a számbavétele, a beszédfelvételek gyűjtésének előkészítése, az adatközlők kiválasztása szempontjainak a meghatározása, a gyűjtőmunkába bevonandó külsős munkatársak kiválasztása és felkészítése, a technikai segédeszközök beszerzése, a próbagyűjtések előkészítése és lebonyolítása, majd a tapasztalatok összegzése után a végleges gyűjtési menetrend rögzítése. Ez a munka igencsak időigényes volt, mert az utóbbi fél évszázad nagy társadalmi és technikai változásai következtében demográfiai, szociológiai, mentalitásbeli és nyelvhasználati téren egyaránt gyökeres változások következtek be a magyar nyelvközösség életében, anyaországi és kisebbségi körülmények között egyaránt, gyakran nem lehet tehát követni a nagyatlaszos megoldásokat. A kutatás elvégzését sürgeti a tény, hogy egyre kevesebb olyan adatközlő van, akinek a hagyományos paraszti gazdálkodásról közvetlen tapasztalatokon nyugvó tárgyi és nyelvi ismeretei vannak. A mai sajátos, kultúraváltásos köztes állapot felmérése és a modern számítógépes technika kínálta lehetőségektől támogatott elemzések számos releváns tudományos kérdés felvetésére és vizsgálatára kínálnak lehetőséget.

A kérdőíves, részt vevő megfigyeléses és beszédfelvételes terepmunka eredménye a leíró adekvátság követelményének megfelelő, szinkrón nyelvi és történeti összehasonlító elemzésekre is alkalmas új nyelvi adatok tömege lesz, amelyet korszerű formában rögzítünk, a szövegfelvételeket pedig digitalizáljuk.

Az anyaggyűjtést a terv szerint 100 magyarországi és 85 szomszédos országbeli kutatóponton végzik a gyűjtők. Az I. kérdőfüzet 220 kérdést tartalmaz (lexikai kérdések), a II. 50-et (szociolingvisztikai, grammatikalitási, szemantikai kérdések).

Három nemzedék női és férfi tagjai közül kerül ki kutatópontonként a 10 adatközlő.

Ha a folytatásra (2009 és 2010) lehetőséget kap a kutatócsoport, akkor kettős irányban bővülnek a kutatások: 1. A nyelv kultúrahordozó funkciójának, társadalmi szimbólum-szerepének és a szókészlet művelődéstörténetet tükröző jellegének az ismeretében legalább részben elvégzendő feladat lesz a nagyatlasz és a frissen gyűjtendő adatok kontrasztív vizsgálatával annak elemzése, milyen nyelvhasználati, nyelvi mentalitásbeli és identitásbeli változások zajlottak le a magyarság körében az elmúlt fél évszázadban. 2. A tervek között van kiválasztott beszédfelvételek időviszonyainak a vizsgálata, területi és szociolingvisztikai meghatározóinak a feltérképezése, s a nyelvjárásiasság mértékével való összefüggéseinek a megállapítása úgy, hogy ezeket a kutatók összevetik a nagyatlaszhoz kapcsolódó, fél évszázaddal korábbi, már digitalizált beszédfelvételeken elvégzendő mérésekkel.

 

Kapcsolódó publikációk:

Juhász Dezső: Merre tovább, magyar nyelvföldrajz? In: Zelliger Erzsébet szerk., Nyelv, területiség, társadalom. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 228. sz. Bp., 2007. 33–43;

Kiss Jenő: Egy új magyar nemzeti nyelvatlasz szükséges voltáról. Magyar Nyelv 2006: 129-142.

 

 

© 2017 - Az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti... Tanszék honlapja – Szerkesztő: Terbe Erika - terbe.erika@btk.elte.hu, ArtCMS v. 2.0β