A tanszék rövid története
Utoljára módosítva: 2009.02.22. 15:56:09
Budenz József (1836--1892)
Gombocz Zoltán (1877--1935)
Pais Dezső (1886--1973)
Révai Miklós (1750--1807)
Simonyi Zsigmond (1853--1919)
Toldy Ferenc (1805--1875)
Vályi András (1764--1801)

 

 

 A tanszék közvetett jogelődje a pesti egyetemen 1791-ben létrehozott magyar tanszék volt, amely akkor a gyakorlati magyar nyelvoktatást és a magyar irodalom oktatását egyaránt ellátta. Ennek első vezetője Vályi András volt (17921801), a későbbiek közül kiemelendő Révai Miklós (18021807), illetőleg Toldy Ferenc és Budenz József. Az irodalom és a nyelvészet oktatása 1878-ban vált szét szervezetileg: ekkor jött létre az önálló Magyar nyelvtudományi tanszék, a mai tanszék közvetlen jogelődje, s élére a kitűnő nyelvész, Simonyi Zsigmond (18531919) került, aki haláláig vezette a tanszéket. Őt 1921-től 1935-ig Gombocz Zoltán (18771935), 1937-től 1959-ig Pais Dezső (18861973), 1959-től 1991-ig pedig Benkő Loránd (1921) követték. 1991-től 2007-ig Kiss Jenő (1943), 2006 júliusától Juhász Dezső vezeti a tanszéket.

1952-től a tanszék neve 1. sz. Magyar Nyelvtudományi Tanszék volt, mert ebben az évben létesült egy másik is mellette (ez volt a Bárczi Géza vezette 2. sz. Magyar Nyelvtudományi Tanszék, a Mai Magyar Nyelvi Tanszék elődje). 1970-ben a két tanszék profilírozódott: az előbbi a nyelvtörténetet és a dialektológiát, az utóbbi a köznyelvre vonatkozó leíró tárgyakat oktatta. Ennek megfelelően a tanszék neve Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszék lett. 1999-ben pedig, mivel 1984-től ellátja a szociolingvisztika oktatását is, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai tanszék a neve.

© 2017 - Az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti... Tanszék honlapja – Szerkesztő: Terbe Erika - terbe.erika@btk.elte.hu, ArtCMS v. 2.0β