Nyelvtörténet -- BA
Utoljára módosítva: 2014.02.24. 02:03:18

 

Olvasmányjegyzék a Nyelvtörténet 1. és Nyelvtörténet 2. szemináriumokhoz (BA)

 

Tankönyv

 

 Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk., Magyar nyelvtörténet. Budapest, 2003.  (Kötelező részek: 13–68, 101–233, 279–392, 851–894.)

 

További tankönyvek, kézikönyvek, monográfiák

Bárczi Géza, A magyar nyelv életrajza. Második kiadás. Budapest, 1966.

Benkő Loránd, Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980.

Benkő Loránd, A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest, 1988.

Benkő Loránd főszerk., A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. Budapest, 1991. II/1. Budapest, 1992. II/2. Budapest, 1995.

Benkő Loránd, Nemzet és anyanyelve. Budapest, 1999.

Bereczki Gábor, A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest, 1996.

Bynon, Theodora, Történeti nyelvészet. Budapest, 1997.

Hadrovics László, Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat. Budapest, 1992.

Hadrovics László, Magyar frazeológia. Budapest, 1993.

Hajdú Mihály, Általános és magyar névtan. Budapest, 2003.

Kiefer Ferenc főszerk., Magyar nyelv. Akadémiai kézikönyvek. Budapest, 2006. 267–512.

Kiss Jenő, Társadalom és nyelvhasználat. Budapest, 1995.

Madas Edit – Monok István, A könyvkultúra Magyarországon. A kezdetektől 1800-ig. Budapest, 2003.

Tarnai Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Budapest, 1984.

Tóth István György, Mivelhogy magad írást nem tudsz... Az írás térhódítása a művelődásben a kora újkori Magyarországon. Budapest, 1996.

 

Szakirodalom a nyelvtörténet egyes területeihez

 

1. Általános kérdések

Benkő Loránd, A szinkrónia korlátai a történeti nyelvtudományban. In: Horváth Katalin és Ladányi Mária szerk., Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben. Budapest, 1993. 17–24.

Herman József, A történeti nyelvészettől a nyelvi változások elmélete felé: problémavázlatok. In: Bakró-Nagy Marianne – Bánréti Zoltán – É. Kiss Katalin szerk., Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és nyelvtörténet köréből. Budapest, 2001. 389–407.

Kálmán Béla, Analitikus és szintetikus fejlődés a magyar nyelv történetében. Magyar Nyelv 1987: 461–466.

Kiss Jenő, A magyar nyelvtörténet korszakolásához. Magyar Nyelv 2003: 385–392.

Pusztai Ferenc, A XX. század műveltségváltásai és nyelvi változásai. Magyar Nyelv 2000: 385–391.

 

2. Hangtörténet

E. Abaffy Erzsébet, Szóvégrendszerünk az ős- és ómagyar korban. Magyar Nyelv 1974: 430–440.

E. Abaffy Erzsébet, Az ősmagyar fonémarendszer történetéhez. In: Hajdú Mihály és Kiss Jenő szerk., Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Budapest, 1991. 27–30.

E. Abaffy Erzsébet, Ősmagyar kori jövevényszavaink vallomása egykori fonémarendszerünkről. In: Bárczi Géza emlékkönyv. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 200. sz. Budapest, 1994. 9–20.

E. Abaffy Erzsébet, A hangváltozások hatása fonémarendszerünkre. In: Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Budapest, 1995. 15–19.

Gósy Mária, Hangtörténeti változások feltételezett okairól. Magyar Nyelv 1998: 276–283.

 

3. Morfológia, szófajok, szótörténet

E. Abaffy Erzsébet, A mediális igékről. Magyar Nyelv 1978: 280–293.

Benkő Loránd,  A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Budapest, 1984. 40–87.

Benkő Loránd, Adatok a magyar szókincs szerkezetének változásához. Nyelvtudományi Közlemények 1962: 15–36.

Kiss Jenő, Szóképzés és etimológia. Belső keletkezésű és jövevényigéink képzéséről. Magyar Nyelv 1971: 170–180.

Kiss Jenő, Az onomatopoetikus igék és a jövevényigék. Magyar Nyelv 1983: 284–291.

Kiss Lajos, Műveltségszók, vándorszók, nemzetközi szók. Magyar Nyelv  1966: 179–188.

Laziczius Gyula, Átmeneti szókategóriák. Nyelvtudományi Közlemények 1941–1943: 14–25.

D. Mátai Mária, A határozószók helye a szófaji rendszerben. Magyar Nyelv 1988: 31–44.

 

4. Mondattörténet

Bárczi Géza, A tárgyas -ja ~ -i személyrag. Magyar Nyelv 1975: 129–131.

Benkő Loránd, A magyar birtokos jelzős szerkezet jelölésének történetéből. Magyar Nyelv 1988: 24–31.

Haader Lea, Mikrodiakrónia és változásvizsgálat (az összetett mondatokban). Magyar Nyelvőr 2001: 354–371.

Korompay Klára, Műfaji és stiláris jellegzetességek az ómagyar kori névszóragozás körében. In: Hajdú Mihály és Kiss Jenő szerk., Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Budapest, 1991. 375–378.

D. Mátai Mária, Az irányhármasság érvényesülése a magyar adverbiumrendszer történetében. Magyar Nyelv 1985: 385–395.

 

5. Szövegvilág és nyelvtörténet

Benkő Loránd, Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980. 288–378, 502–505.

Dömötör Adrienne, Tendenciák az idéző főmondatok alakulásában a kései ómagyarban és a középmagyar kor elején. Magyar Nyelv 2002: 56–74.

Kabán Annamária, A magyar tudományos stílus a kezdetektől a felvilágosodás koráig. Szemiotikai, szövegnyelvészeti megközelítés. Linguistica. Series A. Studia et dissertationes 12. Budapest, 1993. (Választható fejezet a 33–115. lap között.)

Kondor Zsuzsanna, Valóság és kommunikáció. Kommunikációtechnológiai robbanás – új perspektívák. In: Nyíri Kristóf szerk., Mobilközösség – mobilmegismerés. Budapest, 2002. 157–165.

 

6. Beszélt és írott nyelv; az írásbeliség története

Benkő Loránd, A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában. Budapest, 1960. (Főként 34–40, 260–262, 365–375, 381–387.)

Benkő Loránd, Az írás szerepe a nyelv történetében. In: Uő: A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest, 1988. 235–243.

B. Gergely Piroska, A közéleti és a beszélt nyelv viszonya az erdélyi fejedelemségben. In: Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János szerk., Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen–Jyväskylä, 2002. 187–199.

Pusztai Ferenc, Beszélt nyelv a középmagyarban. Névtani Értesítő 21: 380–386.

Pusztai Ferenc, Nyelvhasználati minősítések a középmagyar beszélt nyelvben. Magyar Nyelv 2005: 332–334.

 

7. A köznyelvi egységesülés

Bárczi Géza, A magyar irodalmi nyelv kialakulása. Magyar Nyelvjárások 1966: 3–31.

Pusztai Ferenc, A magyar irodalom és a magyar irodalmi nyelv fejlődéstörténete. Magyar Nyelv 1978: 285–290.

 

8. Nyelvjárástörténet, nyelvföldrajz

Benkő Loránd, Magyar nyelvjárástörténet. Budapest, 1957. 84–100.

Benkő Loránd, Új módszerbeli lehetőségek a magyar nyelvjárástörténeti vizsgálatokban. Magyar Nyelv 1961: 401–413.

Benkő Loránd, Az Árpád-kori magyarság nyelvföldrajzi helyzete. Magyar Nyelv 1966: 399–403.

Juhász Dezső, Magyar nyelvjárástörténet és történeti szociolingvisztika: tudományszemléleti kérdések. In: Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János szerk., Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen – Jyväskylä, 2002. 165–172.

Juhász Dezső, Névtörténet, normatörténet, nyelvföldrajz (Esettanulmány). In: Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám szerk., Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Budapest, 2002. 263–270.

 

 

9. Történeti szociolingvisztika

Herman József, Szociolingvisztika és nyelvtörténet. Magyar Nyelv 1982: 1–8.

Zelliger Erzsébet, Gondolatok a magyar nyelvtörténet szociolingvisztikai szempontú megközelítéséhez. Magyar Nyelvjárások 1999: 505–512.

Zelliger Erzsébet, A történeti szociolingvisztika egyetemi oktatása. In: Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János szerk., Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen – Jyväskylä, 2002. 303–307.

 

10. Történeti szociopragmatika

Haader Lea, Változások a történeti szintaxisban – pragmatikai  háttérrel. Magyar Nyelvőr 2004: 464–469.

Maitz Péter, A nyelvtörténetítrás elvi kívánalmairól a német nyelv magyarországi története kapcsán. Magyar Nyelvőr 2000: 501–513.

Sárosi Zsófia, Történeti szociopragmatika – magyar nyelvtörténet más megközelítésben. Magyar Nyelv 2003: 434–447.

 

11. Névtan

Benkő Loránd, A név és az ember. Magyar Nyelvőr 1982: 391–399. = In: Uő, Nemzet és anyanyelve. Bp., 1999. 158–169.

Benkő Loránd, Egy hibás névfejtés módszertani tanulságai (Megjegyzések a Dés helységnév eredetéhez). In: Uő, Név és történelem. Budapest, 1998. 157–161. = In: Uő, Nyelv és nyelvtudomány, anyanyelv és nyelvtudomány. Válogatás Benkő Loránd tanulmányaiból. Budapest, 2003. II, 465–471.

Hajdú Mihály, Tervezet a magyar tulajdonnevek történetének korszakolására. In: Farkas Ferenc szerk., Tulajdonnév-használatunk. Magyar Névtani Dolgozatok 100. sz. Budapest, 1992. 5–14. = Uő, Válogatott tanulmányok. Budapest, 2003. 61–67.

Hoffmann István, A helynevek rendszerének nyelvi leírásához. Magyar Nyelvjárások 1999: 207–216.

Juhász Dezső, 'Kutya-víz'-től 'Hetecske közé'-ig. Avagy: Mire (nem) jó a névtudomány. Névtani Értesítő 18: 21–28.

Kázmér Miklós, Régi magyar családnevek szótára. XIV–XVII. század. Tájékoztatás. Budapest, 1993. 4–8.

Pais Dezső, Régi személyneveink jelentéstana. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 115. sz. Budapest, 1966. 10–24.

 

 

Nyelvemlékek

 

a) Általános munkák a nyelvemlékekről

Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán, A magyar nyelv története. Budapest, 1967. 30–62.

Dömötör Adrienne, Régi magyar nyelvemlékek (A kezdetektől a XVI. század végéig). Budapest, 2006.

 

b) Tihanyi alapítólevél (TA.), 1055

Bárczi Géza, A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Budapest, 1951.

Hoffmann István, Mortis birtok leírása a Tihanyi alapítólevélben. Magyar Nyelvjárások 2006: 29–67.

Hoffmann István, A Tihanyi alapítólevél szórványaihoz: Tichon, Balatin, Petre, Fuk. Névtani Értesítő 29: 7–22.

Juhász Dezső, eri iturea. Ómagyar helynévi nyomokon. In: Kozocsa László – Laczkó Krisztina szerk., Emlékkönyv Rácz  Endre hetvenedik születésnapjára. Budapest, 1992. 124–130.

Szentgyörgyi Rudolf, A Kesztölcről Fehérvárra menő hadút. Névtani Értesítő 29: 23–47.

Zelliger Erzsébet, A Tihanyi Alapítólevél. Pannonhalma, 2005.

Zelliger Erzsébet, A TA. u[gr]in baluuana adata. In: Hoffmann István – Tóth Valéria szerk., Helynévtörténeti tanulmányok 2. Debrecen, 2006. 83–86.

 

c) Az Árpád-kori magyar nyelvű írásbeliség

Benkő Loránd, Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest, 1980. Különösen: 19–32.

Korompay Klára, Árpád-kori szövegek: mit képvisel az, ami ránk maradt? In: Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann szerk., 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Budapest, 2006. 116–122.

A. Molnár Ferenc, A legkorábbi magyar szövegemlékek. Olvasat, értelmezés, magyarázatok, frazeológia. Debrecen, 2005.

Tarnai Andor, Szóbeliség – latinság – írásbeliség. In: Sőtér István szerk., A magyar kritika évszázadai I. Rendszerek a kezdetektől a romantikáig. Budapest, 1981. 11–26.

 

d) Halotti Beszéd (HB.), 12. század utolsó negyede / 1195 k.

Bárczi Géza, A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Budapest, 1982.

(Ifj.) Horváth János, A Halotti Beszéd történetéhez. Magyar Nyelv 1970: 421–429.

Korompay Klára, A Halotti Beszéd magyar nyelve. (Távlatok Deákiból.) Nyelvünk és Kultúránk 2003/4: 96–104.

Madas Edit, Középkori prédikációirodalmunk történetéből. Csokonai Könyvtár 25. Debrecen, 2002. Különösen: 102–120.

 

e) Ómagyar Mária-siralom (ÓMS.), 13. század első fele / 13. század közepe

Bárczi Géza, A Leuveni Kódex történetének legújabb szakasza. Magyar Nyelv 1947: 301–305.

Martinkó András, Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben (Bevezetés és vázlat). Budapest, 1988. Különösen: 169–201.

Vizkelety András, „Világ világa, virágnak virága…” [Ómagyar Mária-siralom]. Budapest, 1986. Különösen: 43–73.

  

f) A magyar kódexirodalom kezdetei

Horváth János, A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Magyar Szemle Társaság, 19442 (reprint 1988), különösen 126–158 és 258–290 = Horváth János irodalomtörténeti munkái I. Budapest, 2005. 561–583 és 652–673.

Tarnai Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Budapest, 1984. Különösen: 22–25, 229–251.

A Régi Magyar Kódexek sorozat  kötetei. 1–30. sz. Budapest, 1985–2006.

 

g) Jókai-kódex (JókK.), 1370 u./1440 k.

P. Balázs János, Jókai-kódex. Codices Hungarici VIII. Budapest, 1981.

 

h) Huszita Biblia

Kniezsa István, Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1952. 146–157, 172–179.

Korompay Klára, Helyesírás-történet, művelődéstörténet: két tudományág dialógusa, különös tekintettel a huszita helyesírásra.  Magyar Nyelv 2006. 204–209.
= www.nytud.hu/NMNyK/eloadas/index/html.

Madas Edit, Középkori bibliafordításainkról. Iskolakultúra 1998/1: 48–54.

Szabó Flóris, Huszita-e a Huszita Biblia? Bírálat és útkeresés. Irodalomtörténeti Közlemények 1989: 118–126.

 

i) A misszilisek

a) Missziliskiadványok:

Abaffy Erzsébet, Dunántúli misszilisek a XVI. századból. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 121. sz. Budapest, 1968.

Darvas Anikó, Huszonöt levél a 16. századból. Régi Magyar levéltár 2. Budapest, 2006.

Hegedűs Attila – Papp Lajos, Középkori leveleink 1541-ig. Régi Magyar Levéltár 1. Budapest, 1991.

Terbe Erika, Gyulay Jánosné Lamberg Kunigunda levelei. Magyar Nyelv 1997: 508–511.

Terbe Erika, Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin levelei 1538–1575. Régi Magyar Levéltár 3. Budapest, 2010.

 

b) Tanulmányok:

E. Abaffy Erzsébet,  XVI. századi dunántúli misszilisek helyesírásáról. Nyelvtudományi Értekezések 62. sz. Budapest, 1969.

Papp László, Nyelvjárás és nyelvi norma XVI. századi deákjaink gyakorlatában. Nyelvtudományi Értekezések 25. sz. Budapest, 1961.

Papp László, Magyar nyelvű levelek és okiratok formulái a XVI. században. Nyelvtudományi Értekezések 44. sz. Budapest, 1964.

Pusztai Ferenc, Nyelvi és stiláris rétegződés a misszilisekben. In: Kiss Jenő – Szűts László szerk., A magyar nyelv rétegződése. Budapest, 1988. 789–796.

Sárosi Zsófia, Megszólítás és említés néhány XVI. századi misszilisben. In: Kiss Jenő – Szűts László szerk.,  A magyar nyelv rétegződése. Budapest, 1988. 841–848.

 





Nyelvtortenet(BA).doc
© 2017 - Az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti... Tanszék honlapja – Szerkesztő: Terbe Erika - terbe.erika@btk.elte.hu, ArtCMS v. 2.0β