Kiss Jenő óráinak tematikája
Utoljára módosítva: 2011.09.25. 21:51:15

 

 

 

 

Bevezetés a nyelvtudományba 

(BBN-MNY11-121)

 

 

1. Ember és nyelv. A nyelv eredete. A nyelv társadalmisága és a társadalom nyelvisége. Nyelviség és nyelvűség.  Hozzáférés a nyelvhez. A nyelv tudománya.

 

2. A nyelv funkciói. Nyelv és nyelvhasználat. A nyelvhasználat formái (beszéd, írás, írott-beszélt nyelv, jelelés). A nyelvhasználat kettős beágyazottsága. A nyelv mint tudás.

 

3. A nyelvi jel. A nyelv mint jelrendszer. Önkényesség és motiváció a nyelvben.  Szerkezet és funkció a nyelvben. Egyetemes és speciális jegyek.

 

4─5. A nyelvi leírás. Alapfogalmak a fonológia (funkcionális hangtan), az alaktan, a mondattan és a jelentéstan köréből. Strukturális és funkcionális megközelítés. Nyelvtan és szókészlet.

 

6.  A nyelvhasználat mint társadalmi cselekvés, a pragmatikai szemlélet, a korpusznyelvészet. A nyelvi mentalitás, metanyelvi ismeretek.

 

7─9. Nyelvi változatok, nyelvváltozatok, a nyelv változatossága, változékonysága és a nyelvi változás. Történeti nyelvészet, dialektológia, szociolingvisztika.

 

10. A nyelvek rokonsága, szerkezeti hasonlósága, a nyelvközösségek/beszélőközösségek földrajzi és kulturális érintkezése (történeti összehasonlító nyelvtudományi, tipológiai és areális nyelvészeti vizsgálatok).

 

11. Nyelvelsajátítás. Nyelv és kultúra. Nyelvi standardizáció.  A nyelvek társadalma, nyelv és nyelvközösség (nyelvpolitikai megközelítés). Nyelvek kisebbségben.

 

12.  Alkalmazott nyelvtudomány: az anyanyelv és idegen nyelv(ek) az iskolában, szakterminológiák, fordítás-tolmácsolás, nyelvtechnológia. 

 

 

Kötelező olvasmányok:

 

Benkő Loránd 1996. Az Árpád-kori magyarság nyelvföldrajzi helyzete. Magyar Nyelv 1996: 399–403.

Crystal, David 2002. A nyelv enciklopédiája. 17–27., 502–513.

Fodor István 2001. Mire jó a nyelvtudomány? Balassi Kiadó, Budapest. 20012. (Egy kétszámjegyű jelzetű, szabadon választott alfejezet),

Kenesei István 2004. A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1995.3 109–168.

Kiss Jenő és Pusztai Ferenc szerk., 2003. Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 44–46, 49–51 (az 1–5., 10–12. kérdésre adott válaszok)

Kontra Miklós 2006. A magyarországi magyar nyelvhasználat variabilitásáról. Magyar Nyelv. 2006: 577–594.

 

 

 

           

Szociolingvisztika; Nyelv és társadalom

(MRN-150, BBN-MNY-243)

 

 

A szociolingvisztika elsősorban időszerűségük miatt érdeklődésre igényt tartó fogalmaival való megismertetés áll a középpontban.

A témakörök: A szociolingvisztika és a nyelvtudomány. A nyelv és nyelvhasználat, hozzáférés a nyelvhasználathoz: akusztikus és vizuális módon (beszéltség és írottság). A nyelvi adat és típusai. A nyelvi változatosság és változékonyság, a nyelvi, a szociolingvisztikai változó és a független változók. A beszédhelyzet és nyelvhasználati színtér. A nyelvi és kommunikációs kompetencia. A nyelvváltozat-tipológia a mai magyarban. A hátrányos nyelvi helyzet. A nyelvi attitűd. A nyelv, a beszélő-  és nyelvközösség. A magyar nyelv nyelvpolitikai megközelítésben. A kisebbségek, magyar kisebbségek és magyarországi kisebbségek. Nyelvi kontaktusok, két- és többnyelvűség, a magyar az Európai Unióban és a globalizálódó világban. A nyelvi tervezés és a nyelvi kultúra. Az alkalmazott szociolingvisztika: oktatás, közművelődés.

 

Kötelező olvasmányok:

 

Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Wardhaugh, Robert 1995. Szociolingvisztika Osiris–Századvég, Budapest. – a két tankönyv azon fejezetei, amelyeknek elolvasását előírja a tanár.

Másrészt és részben azok az olvasmányok (könyvekből, folyóiratokból), amelyeket úgyszintén a tanár jelöl ki annak függvényében, milyen témakörök iránt mutatkozik szélesebb érdeklődés, s milyen nyelveken tudnak olvasni a hallgatók. 

 

 

 

 

Alkalmazott szociolingvisztika

(BBN-NBT-311)

 

 

A szeminárium célja az, hogy a hallgatóság közelebbről és mélyebben megismerkedjék az alapvető szociolingvisztikai ismeretek birtokában a szociolingvisztika alkalmazásának néhány területével. A hallgatók érdeklődésének ismeretében dönti el a tanár, hogy mely területekről legyen szó az órákon, amelyek ennek megfelelően műhelymunka jellegűek. A mindenki számára közös feladatok, olvasnivalók mellett minden órán lesznek csak egy vagy néhány hallgatót érintő külön feladatok: az egyéni beszámolók vitaindítóul szolgálnak.

            A Bevezetés a nyelvtudományba 1. és 2. vonatkozó kötelező szakirodalma tudottnak vétetik, a mindenkori félévi kötelező olvasmányokat pedig (a fentiek miatt) ad hoc jelleggel a tanár adja meg félévenként megbeszélés szerint.

© 2017 - Az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti... Tanszék honlapja – Szerkesztő: Terbe Erika - terbe.erika@btk.elte.hu, ArtCMS v. 2.0β